Az Ókatolikus Vilehmita Rend Konstitúciója

I. Előszó

Az Ordo Eremitarum Sancti Guillelmi (OESG) vagy Vilhelmita Rend ókatolikus hitben, Szent Ágoston Regulájának szellemében és az Északi Katolikus Egyház fennhatósága alatt működő szerzetesrend. Hivatása, hogy tagjai egy szívvel és lélekkel keressék Istent (Reg. Aug. I,1; ApCsel 4,32), a testvéri szeretet közösségében (Zsolt 133,1) megélt imádságos és szemlélődő élet által (Zsolt 37,7), hogy a Rend az Egyház spirituális szolgája legyen a benső csend, az imádság, a tanulmányok, a kontempláció és a lelkipásztori apostolkodás révén (Reg. Aug. I,7).

II. A Rend tagsága

A Rend tagja csak a Scrantoni Unió tagegyházainak teljes jogú tagja lehet (1Kor 1,10). Amennyiben valakinek egyháztagsága megszűnik, a rendtagsága is automatikusan megszűnik.

III. Fogadalom és formáció

A Rendbe lépés első fokozata az egyéves noviciátus. A felvételről a helyi konvent káptalangyűlés keretében dönt, ahogy később a fogadalomra-bocsátásról is. A novíciusidőszak végén a jelölt fogadalmat tesz: szegénységre, tisztaságra és engedelmességre (tria vota religiosa). Ez élethosszig elkötelezi őt Jézus Krisztus szorosabb követésére. A hagyományos ágostonos, fekete habitust és kukullát, mely a benső elvonultságot szimbolizálja, a hosszú, fekete bőr derékszíjjal, ami az isteni jelenlét jelképe (Reg. Aug. IV,24), a fogadalomkor öltik fel a testvérek. A Rendben nincs ideiglenes fogadalom vagy a fogadalmak megújítása (Mt 5,37).

IV. A Rend lelki és pasztorális élete

A Rend tagjai a szemlélődésre, meditatív életre és az imádságra szentelik életüket (devotio interior), valamint az Egyház felé végzett lelkipásztori szolgálatra. Ebbe szorosabban tartozik lelkiségi előadások, képzések tartása, lelkigyakorlatok és elvonulások szervezése, lelkipásztori apostolkodás. „Noli foras ire, in te ipsum redi; in interiore homine habitat veritas.” („Ne kívül keresd, magadba fordulj, a belső emberben lakik az igazság.” ( De vera religione, XXXIX, 72)

V. A Rend szervezete

A Rend szervezeti alapegysége a konvent, mely egyaránt jelent épületet, illetve monostor hiányában a területileg összetartozó testvérek közösségét. Ha lehetséges, a testvérek éljenek együtt egy kolostorépületben, ha ez nem lehetséges, akkor lakjanak lehetőségeik szerint, ám gyakran gyűljenek egybe közösen imádkozni, gyakorolni a testvériség erényeit és képezni magukat (Reg. Aug. I,9). Egy konvent, melynek fogadalmas tagjai kérik, káptalani határozattal új konventet alapíthat. Az új konvent első káptalangyűlésén a testvérek írásban kérvényezik a püspöknél, hogy nevezzen ki számukra elöljárót.[1] Ha régi konventjük engedélyezte új konvent alapítását, ettől a döntéstől kezdve az új konventet autonóm alapításnak kell tekinteni és a régi konvent nem szólhat bele annak ügyeibe. Új konvent alapításának nincs létszámkorlátja (Mt 18,20), azonban új konvent csak akkor létesülhet, ha azt a földrajzi elhelyezkedés és a testvérek fizikai közelsége indokolja. Pusztán eltérő nézetek, szimpátia vagy pártoskodás okán új konvent nem alapítható (1Kor 1,10), a szakadást kerülni kell, az engedelmesség jegyében. A férfi és a női konventek lehetőleg külön működjenek. A Rendhez tartozó, autonóm helyi konventek testvériesen működjenek együtt és támogassák egymást, bármilyen előjog vagy rangsor nélkül (Reg. Aug. VI,41). A priorok évente legalább egyszer gyűljenek egybe, tanácskozzanak és hangolják össze konventjeik munkáját (Reg. Aug. V,31), hogy egységben szolgálják az Egyházat (Consilium Priorum). Aki a legnagyobb akar lenni köztük, az legyen mindenkinek a szolgája (Mk 10,44).

---

[1] Az Ágsotonos Remeték (Ordo Fratrum Eremitarum Sancti Augustini) rendjének megszervezésekor ez volt a gyakorlat. 1256. április 9-én, IV. Sándor pápa megalapította a rendet és ő nevezte ki a priort annak vezetésére. Forrás: Melville, Gert: The World of Medieval Monasticism. Collegeville: Liturgical Press, 2016., p. 261.

VI. Káptalangyűlés és rendi kormányzás

Valamennyi konvent döntéshozó testülete a káptalan, melynek minden a konventhez tartozó testvér a tagja, s amelyben a fogadalmas testvérek rendelkeznek szavazati joggal. A szerzetes testvérek csak saját konventjükben bírnak szavazati joggal, más konventben nem, s vendégként csak akkor szólalhatnak fel, ha az illető konvent priorja erre a káptalangyűlésen felkéri őket. A novíciusoknak tanácskozási joguk van, de csak saját konventjükben. A káptalangyűlést minden konventben évente legalább egyszer össze kell hívni. Tekintettel a tagok esetleges szétszórt elhelyezkedésére, a káptalan bármilyen elektronikus formában is megtartható, a prior belátása szerint. A káptalan minden döntést testvéri egységben, egyszerű többséggel hoz (ApCsel 1,15-26). Szavazategyenlőség esetén a konvent vezetője, a prior szavazata dönt. A káptalan döntéseit a Káptalani határozatok könyvében, írásban kell dokumentálni és megőrizni (Liber Decretorum Capituli), melybe az Egyház püspökének mindenkor betekintési joga van. A Renden belül bármelyik fogadalmas szerzetes kérheti a bármelyik konvent archívumába és káptalani határozataiba való betekintést és ezt mindenkor meg is kell adni a testvérnek.

VII. A prior

A helyi konvent vezetője a Prior Conventualis, akit az Egyház püspöke nevez ki. A prior nem rendelkezik főpapi ranggal, csupán a közösség elöljárója. Feladata a konvent vezetése, a testvérek spirituális gondozása, munkáltatása, fejlesztése, példaadás a szerzeteséletben, a káptalangyűlés összehívása és annak levezetése, a fogadalmak kivétele, a konvent tagjainak fegyelmezése Szent Ágoston Regulájának szellemében, a konvent képviselete a püspök, az Egyház és harmadik személy felé (Reg. Aug. VII,46). Ha a prior alkalmatlanná vagy méltatlanná válik tisztségének betöltésére, káptalani határozat alapján értesítik az Egyház püspökét. A priort az Egyház püspöke mentheti fel hivatalából, s nevezhet ki új elöljárót. A felmentett priort a testvérek szeretettel és törődéssel vegyék pártfogásukba (Zsolt 25,8), leváltásán túl ne büntessék (Mt 9,13; Reg. Aug. VI,42). Az önálló konventek priorjai kötelesek a legszorosabb testvéri szeretetben együttműködni, hogy a Rend a kontemplatív életben fejlődjön és a konventek együttesen hatékonyan szolgálják az Egyházat. A Rendnek nincs és ne legyen generális elöljárója, se nagykáptalanja.[2]

---

[2] Erre volt történelmi példa, 1158 táján, amikor Rendünk védőszentje, Malavallei Vilmos életpéldája alapján megalakult az Ordo Fratrum Eremitarum Sancti Guillelmi, a rendnek nem volt sem nagykáptalanja, sem központi elöljárója. Ordo Fratrum Eremitanum Sancti GuilelmiForrás: Melville, The World of Medieval Monasticism, p. 262.

VIII. Engedelmesség az Egyháznak

A Rend valamennyi tagja engedelmességgel tartozik konventje priorjának és az Északi Katolikus Egyház mindenkori püspökének (Reg. Aug. VII,44). A Rend az Egyház szerves része, lelkiéletétének szolgája. Más konventek priorjai nem elöljárói azoknak, akik nem az ő konventjükhöz tartoznak. Az Egyház mindenkori püspökének iránymutatásait a konventeknek és priorjaiknak midig méltányolniuk kell. Ha egy konvent működésképtelenné válik, akkor a konvent és a testvér sorsáról a püspök határoz. Konvent nem szüntethető meg káptalani határozattal, koventet csak a püspök oszlathat fel, ahogy egyedül a püspök jogosult szerzetesi fogadalmat feloldani, vagy szerzetes másik konventbe történő átlépését (transitus) engedélyezni.transitus) to another Convent.

Záró rendelkezések

A konstitúció módosítására kizárólag az Egyház püspöke jogosult, a priorok többségének egyetértésével. E két feltétel nem nélkülözheti egymást, sem a priorok többsége, sem az Egyház püspöke nem jogosult önállóan módosítani a Rend konstitúcióját. Minden egyébben a Szentírás és Szent Ágoston Regulája szerint kell eljárni.